Kifelé a télből

Csicseregnek a madarak, nyílnak az első virágok és még a böjti szelek se zavarnak annyira, mert gondolatban már a tavaszban járok, és a kerti nézelődéseim alatt igyekszek fejben tartani, hogy hányféle tennivalót osztottam ki magamnak. Az kert összképe nem valami fényes ilyenkor, de olyan sok-sok apró szépség van benne, nyíló hagymások, friss zöld levelek, duzzadó rügyek (amiket elvihet még egy jövőbeli fagy), meg zsenge gyom a tyúkoknak :)

A korai bangita a kert legszebbje most

Takarítom az üvegházat, és kihajtottak már a különféle hagymafajok, csilik, padlizsán, a levélzeller (rózsaszín szárú!) meg a Scabiosa atropurpurea 'Deep Purple'. Vetettem salátákat, káposztát és brokkolit és sok vágnivaló virágot is, de még csak két napja, úgyhogy nekik még van pár napjuk hátra a csírázásig. Az üvegház ilyenkor a legkellemesebb. Kint általában fúj a szél és minden sáros (és gyomos), de itt bent borongós időben 25 fok van, ha kisüt nap, felmegy 30 fölé is, és szellőztetni kell, a citromvirágok illata pedig betölti az üvegházat, és úgy érzem, nincs ennél jobb hely most a környéken.

A veteményesben meghagytam télire pár felmagzott articsókát, hátha a madarak rájárnak majd, de ez teljesen érintetlen, senkinek sem kellett. Az a szár pedig, amelyik letörött, és az udvaron hánykolódott, a frászt hozta rám, mert úgy nézett ki, mint valami döglött, szőrös állat.

A kiserdőben hónapok óta áll a viz, nem szép látvány közelről, tele van döglött földigilisztákkal, de a gyerekek szuper vízibázist építettek rá, pallókon közlekednek, és ezeket az utakat a szomszéd tyúkjai is naponta használják, fantasztikus látvány.

A kert sok-sok pontján kihajtott a laboda, éljen az önállóan dolgozó zöldségeskert! Tavaly a felmagzott hagymákat és répákat is csak úgy szétszórtam hátul, a kicsi gyümölcsfák alatt, és mostanra olyan fél centi vastag hagymácskákból álló ültetvényem lett, lehet ritkítani és enni, a répának még csak zöldjük van.